HATÁRTALANUL KIRÁNDULÁS 2026. MÁJUS 30.- JÚNIUS 2.
- Részletek
HATÁRTALANUL KIRÁNDULÁS
I. BEVEZETŐ TEVÉKENYSÉGEK
1. Bevezető órák:
Ezeken az órákon a tanulók részletesen megismerhették az előttük álló programot. A kirándulás 4 napjának megfelelően 4 csoportban dolgoztak. Minden csoport internetes kutatómunkát végzett a különböző helyszínekről, nevezetességekről. Ezekről képeket gyűjtöttek, azokat aláírásokkal egészítették ki. Amikor a csoportok végeztek, plakátokon bemutatták egymásnak az elkészült munkákat.
Óra végi ellenőrző feladat: https://www.okosdoboz.hu/hu-HU/Hatarontuli
2. A kirándulás logójának elkészítése az autóbuszra.
3. Szülői értekezlet, szülői tájékoztatás
A szülőknek május 12-én tartottunk szülői értekezletet, ahol tájékoztattuk őket a kirándulás részleteiről. A megbeszéltekről, technikai információkról levélben is küldtünk részletes felvilágosítást. Később egy messenger csoportban is feltehették kérdéseiket, illetve a kirándulás idején is használtuk ezt a csatornát a kapcsolattartásra, információcserére.
II. HATÁRTALANUL KIRÁNDULÁS 2026. MÁJUS 20.- JÚNIUS 2.
A gödrei Körzeti Általános Iskola és a Mágocsi Általános Iskola részvételével
Úti cél: Szlovénia és Horvátország
1. nap
Az előző tanév nyarán sikeresen pályáztunk a "Határtalanul" kirándulásra, melynek keretében idén 14 tanulónk utazhatott 2 pedagógus kíséretével külhoni magyarlakta területekre. Az utazásra május 30. és június 2. között került sor. Útitársaink és együttműködő partnereink a mágocsi iskola 2 pedagógusa és 23 tanulója volt. Velük együtt indult a csapat szombat reggel Szlovéniába, majd Horvátországba.
Kirándulásunk első napján a Muravidék magyarlakta településenek kulturális és történelmi emlékeit fedeztük fel. Első állomásunk Lendva volt, ahol megtekintettük a lendvai várat és annak történeti kiállítását. Itt betekintést nyerhettünk a térség múltjába és történelmi eseményeibe, nagy hangsúlyt fektetve Zala György szobrászművész emlékszobájának, Gálics István lepkegyűjteményének, valamint a helyi nemzetközi művésztelepen készült bronzszobrok gyűjteményének megtekintésére.
Ezt követően felkerestük Szent István király szobrát, amely a Szent Katalin-templom mellett áll. A városban szabad programra, közös fagyizásra is sor került, ami közelebb hozta a gödrei és mágocsi csapatot.
Bánután a Muravidéki Mintagazdaságot látogattuk meg, ahol megismerkedtünk a helyi mezőgazdasági hagyományokkal, az aquapónia alkalmazásával és annak jelentőségével, illetve egyéb, más korszerű gazdálkodási módszerekkel. Az alkalom során lehetőségünk nyílt az ott termesztett spárga- és mentafélék, majd az általuk elkészített perecfélék kóstolására is. Házigazdáinkkal sokat beszélgettünk a helyi oktatásról, a magyar nyelv és kultúra fenntartásáról.
Göntérházán megtekintettük a 19. századi szoknyás haranglábat, amely a muravidéki népi építészet egyik különleges emléke.
Bántornyán a Szűz Mária-templomot kerestük fel, amely a térség egyik legjelentősebb egyházi műemléke, a diákok és a kollégák számára is ámulatba ejtő falfestményekkel. Ezután a Szent Miklós-templom következett, majd Hódoson elfoglaltuk szállásunkat, ami egy gyönyörű, erdők ölelte területen volt. A két iskola tanulói közösen néztek focimeccset, kosárlabdáztak, beszélgettek. A finom vacsora után jól esett kipihenni a nap fáradalmait.
2. nap
A második napon Hódosról indultunk tovább Horvátország felé, ám előtte egy közös csoportképet készítettünk . A nap során összesen 321 kilométert tettünk meg. Első jelentős állomásunk Csáktornya vára volt, amely szorosan kapcsolódik a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjához, Zrínyi Miklóshoz. A várban megismerkedtünk Zrínyi életével és munkásságával, illetve a Zrínyi család történetébe is bepillantást nyerhettünk.
A várlátogatás után új szálláshelyünk, Kraljevica felé vettük az irányt, amely egy bő 4 órás utazást jelentett, ám megérte a gyönyörű tengerparti látvány miatt.
A szállás elfoglalása után a gyerekeknek lehetősége volt a tengerben fürdeni, amit nagyon élveztek. Különösen, hogy sokuk számára ez volt az első olyan alkalom, hogy tengert láthattak és abban megmártózhattak. Mindez szinte a teljes késő délutáni és kora esti órákat kitette, ám ennek ellenére a gyerekek nagyon élvezték ezt azt időtöltést, ugyanis az időjárás is nekünk kedvezett.
19:30-kor egy pazar, háromcsillagos étteremben megvacsoráztunk, majd 23:00-kor mindenkit pihenni küldtünk.
3. nap
Ezen a napon sajnos nem kedvezett nekünk az időjárás, ám ennek ellenére számos élményben volt részünk. Délelőtt hajókiránduláson vettünk részt a mágocsi diákokkal. Omišaljból indultunk, és hajóval megkerültük Krk szigetét. Az út során megtudhattuk, hogy az öböl vize átlagosan 60 méter mély. Különleges élményt jelentett, hogy míg eddig a szállásunkról csodálhattuk a tengert, ezúttal a tengerről tekinthettünk vissza szálláshelyünkre és a partvidékre. A kirándulást nagyon élvezték a gyerekek, amelyet zene és közös üdítőfogyasztás kísért.
Ezt követően Fiumébe (Rijekába) látogattunk. Először a kikötőt és a hullámtörő gátat néztük meg, megemlékezve Baross Gáborra és Hajnal Antalra. A városnak ezen a területén két Kolodkó szobrot is felfedeztünk. A városnézés során elegendő szabadidő állt a tanulók rendelkezésére, így lehetőségük nyílt ajándékok vásárlására, valamint a város egyéni felfedezésére is. Napunk tervezetének része volt Trsat várának meglátogatása is, ám ezt az időjárás meghiúsította, mivel hirtelen heves esőzés kezdődött. A vár felé közeledve leszakadt az ég, menedéket a Szent Katalin templomban találtunk, ahol a busz érkezéséig vártuk az eső csillapodását, miközben gyönyörködtünk a templom díszletében.
Ezután Abbáziába utaztunk, ahol megtekintettük a híres tengerparti sétány egy részét. A város 12 kilométer hosszú parti promenádjáról ismert, azonban a kedvezőtlen időjárás és a fárasztó nap miatt a tanulók úgy döntöttek, hogy ezúttal inkább a buszból csodálják meg a látványt.
Miután visszaérkeztünk szálláshelyünkre, megvacsoráztunk, majd megpihentünk, felkészülve az utolsó napi zágrábi utazásunkra és hazamenetelünkre.
Bár az időjárás nem mindig kedvezett programjainknak, de így is számos emlékezetes élménnyel gazdagodtunk.
4 4. Nap
Ennek a napnak nagy részét Zágrábban töltöttük. Hosszú utat tettünk meg a szállástól a horvát fővárosig.
Zágrábba érve a Felsővárosban kezdtük meg a sétát. Először megnéztük a Szent István Székesegyházat, amit Szent László király építtetett Szent István tiszteletére. Sajnos a templom nem látogatható, mert felújítják. Ellátogattunk a helyi piacra is, itt tartottunk egy kis pihenőt.
Utána a Kőkapun át felsétáltunk a Gradecre, a Szent Márk-templomhoz, az Országgyűlés épületéhez és a Báni palotához, amely a magyar királyhelytartójának székhelye. Innen nagyon jó rálátás volt a városra.
Utunkat az Alsóvárosban, Jellasics téren zártuk, ahol megemlékeztünk 184-49 hőseiről.
Késő délután indultunk haza.
III. ZÁRÁS
A Nemzeti Összetartozás napja és úti beszámoló
2026. június 4-én a Határtalanul kiránduláson részt vevő tanulók közös megemlékezést tartottak az iskola valamennyi diákjának a Nemzeti Összetratozás Napjának jegyében. Ugyanezen a napon egy prezentáció keretében élménybeszámolót tartottak a felsős diákoknak a kirándulás eseményeiről.
HATÁRTALANUL 2026 - a négy nap programjai
- Részletek
Első nap
LENDVA
A LENDVAI VÁR
A lendvai vár elődjét már a 12. századben felépítették a település fölé emelkedő dombon.
Azonban ez a vár elpusztult a tatárjárás idején. A helyére építettek egy kővárat, amit még a törökök sem tudtak bevenni 1609-ben.
Később barokk stílusban tovább bővítették a várat L alakúvá.
A 2 világháború között jugoszláv laktanya volt, a 2. világháború után általános iskola lett.
Jelenleg több kiállítás is helyet kap benne, még a pincéjében is van kiállítóterem.
Számunkra a legérdekesebb a ZALA GYÖRGY emlékkiállítás volt.
ZALA GYÖRGY EMLÉKKIÁLLÍTÁS
Zala György Lendván született híres szobrászművész. Ő készítette a Hősök terén álló bronzszobrokat, de modellt állt neki például Ferenc József császár és Erzsébet királyné, Deák Ferenc és Jókai Mór is. Állandó emlékkiállítása a lendvai várban van, ahol megtekinthetők legismertebb szobrainak kicsinyített másai.
LENDVAI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS SZÍNHÁZ
Ez az épület egy igazi kulturális központja Lendvának. Szökőkutakkal, kávézóval, nagy terasszal várja a látogatókat akkor is, amikor nincs semmilyen előadás. Az épületet Makovecz Imre, a világhírű magyar építész tervezte. Munkájában megjelenítette a környékre jellemző természetes motívumokat, pl. a szőlőtőkéket, búzakalászokat, s a természetes anyagok használatára törekedett.
GÖNTÉRHÁZA: SZOKNYÁS HARANGLÁB
A Muravidéken több helyen is látható szoknyás harangláb. Az építmény felső „szoknyája” a harangot, az alsó pedig a harangozót védte az esőtől. Ezt a haranglábat az 1700-as években építették.
BÁNUTA: MURAVIDÉKI MINTAGAZDASÁG
Bánután egy olyan családi farmot nézhettünk meg, ahol semmiféle vegyszert és műtrágyát nem használnak. A család tagjai magyar nyelven mutatták be tanyájukat. Főleg spárgával és többféle áfonyával foglalkoznak, de nagyon sokféle állatot: lovakat, juhokat, teheneket és nyulakat is tartanak. Legérdekesebb az aquapóniás salátatermesztés volt. Ennek az a lényege, termőföld nélkül termesztik a növényeket. Egy kis medencében halakat tartanak, s a halak ürülékkel dúsított használt vizét csepegtetik a növényekre.
Házigazdáinktól azt is megtudtuk, hogy a muravidéki általános iskolákban minden gyerek tanulja a kisebbség nyelvét, vagyis a magyart.
HÓDOS, SZÁLLÁS
Első nap Hódoson, egy ifjúsági szálláson aludtunk. A szállás egy csodálatos erdő szélén volt, a világtól elzárva. A mágocsiakkal együtt néztük az Arsenal- PSG meccset.
Második nap
CSÁKTORNYA, ZRÍNYI VÁR, VAGY ÖREGVÁR
A vár elődje a 13. században épült, vagyis 700 évesnél öregebb. Az idők során számtalan átalakításon, bővítésen és korszerűsítésen esett át.
A vár eredetije egy síkvidéki mocsárvár volt, amit két vizesárok vett körül.
Az 1500-as évek elején került a Zrínyi család birtokába. Itt élt a híres szigetvári hős, Zrínyi Miklós, s itt született dédunokája, Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki később horvát bán lett. Itt írta A szigeti veszedelem című eposzát, amiben dédapjának, a szigetvári hősnek állít emléket.
Zrínyiék reneszánsz stílusú palotáját utódaik barokk várkastéllyá alakítják át. A 18. században a Festetics család birtokába kerül. A 20. század elején cukorgyárként üzemel.
Jelenleg több kiállításnak ad otthont.
VARASDI VÁR ÉS SÉTA
Sajnos ez a program elmaradt, mert addigra nagyon fáradtak voltunk. Nem az éjszakai huncutkodások miatt, hanem azért, mert rengeteg kultúrát szívtunk magunkba Csáktornyán.
KRALJEVICA, SZÁLLÁS
Kora délután érkeztünk meg a szállásra. Kis házaink nagyon közel voltak a parthoz, s minden szoba ablaka a tengerre nézett. Krajlevica egy öbölben fekszik, amelynek egyik ívében a Krk szigetére vezető híd, másik felén pedig az Adria-kőolajvezetéken érkező olaj tárolására, finomítására szolgáló ipari park van.
Hatalmasat fürdőztünk, jót vacsoráztunk, s egész éjjel aludtunk, mint a bunda. J
Harmadik nap
OMISAJL
A 3. napon reggeli után busszal átutaztunk Omisajlba, ahol hajóra szálltunk. A hajóval körbejártuk az öblöt. Átmentünk a Krk-szigetére ívelő híd alatt, megkerültük a Szent Márk szigetet. Így kívülről láttuk a szállásunkat. Érdekesség, hogy az öbölben a tenger átlagos mélysége 62 méter.
FIUME
Fiumében, vagy Rijekában először a kikötőben sétáltunk. A fiumei kikötő és hullámtörő gát kialakítása 2 magyar szakember nevéhez köthető: Hajnal Antal és Baross Gábor, akit úgy is hívtak, hogy vasminiszter. Utána sétáltunk a belvárosban. Benéztünk a halpiacra is.
Fiumében találkoztunk 2 Kolodkó Mihály- szoborral is. Az egyik Rejtő Jenő híres regényszereplőjének, Piszkos Frednek a kése, a másik pedig a Kárpátia gőzös kicsinyített mása. Ez a hajó volt, ami elsőként ért a Titanic elsüllyedésekor a helyszínre és segített kimenteni a túlélőket.
Végül a Szűz Mária templomba látogattunk, ahol a legenda szerint a názáreti barlang (ez Szűz Mária lakóhelye) egy kövét is őrzik.
Sajnos, amikor itt voltunk, hatalmas eső lett, így Abbázia gyönyörű sétányát csak a buszból tudtuk megnézni.
Negydik nap
ZÁGRÁB
Reggel elhagytuk a szállást, s nagyon hosszú buszozás után érkeztünk meg Zágrábba, Horvátország fővárosába.
Zágrábnak 2 nagy része van: az Alsóváros és a Felsőváros. Mi a Felsővárosban kezdtük meg a túrát. Először megnéztük a Szent István Székesegyházat, amit Szent László király építtetett Szent István tiszteletére. Sajnos a templom nem látogatható, mert felújítják. Ellátogattunk a helyi piacra is, itt tartottunk egy kis pihenőt.
Innen a Kőkapun át haladtunk át Gradecre, az óvárosba. A Kőkapunál megtudtuk, hogy a horvát nemzet neve a francia „kravat”, nyakkendő szóból ered. Egy régi legenda szerint a háborúba induló fiatal férfiak nyakába a lányok nyakkendőt, sálat akasztottak, hogy az mindig emlékeztesse őket szerelmükre, hazájukra. Tovább sétáltunk a báni palotához. Ez volt a király helyettesének a székhelye.
Érdekesség, hogy Zágrábban a delet nem harangszóval, hanem ágyúlövésekkel jelzik.
A fárasztó turistáskodás és egy kis szabad idő után indultunk haza.
Köszönjük a figyelmeteket!